„Székelyföld azoké, akik hisznek benne”

„Minden nép, amely meg tudott maradni, és nem sodorta el az idő, érzi magában eredete erejét. Így érezzük magunkban mi is székelyek, a nyolcszáz, kilencszáz éves eredetünket, legmélyebb kudarcainkon és sikereinken keresztül. Ezen a helyen, Székelyföld legrégebb említett településén, Miklósváron kezdődött történelmünk, létünk, és ezen a helyen kezdjük el építeni jövőnket” – jelentette ki vasárnap Tamás Sándor.

„Minden nép, amely meg tudott maradni, és nem sodorta el az idő, érzi magában eredete erejét. Így érezzük magunkban mi is székelyek, a nyolcszáz, kilencszáz éves eredetünket, legmélyebb kudarcainkon és sikereinken keresztül. Ezen a helyen, Székelyföld legrégebb említett településén, Miklósváron kezdődött történelmünk, létünk, és ezen a helyen kezdjük el építeni jövőnket” – jelentette ki vasárnap Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vasárnap Miklósváron, a település 800 éves fennállása alkalmából szervezett kétnapos ünnepségen, az ünnepi szentmisét követő emlékjelavatón és zászlószentelés alkalmából, amelyen Kelemen Hunor, Kulturális és Örökségvédelmi Miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke társaságában vett részt.

A megyei önkormányzat vezetője rámutatott, hogy különleges szívszorító, de örömteli érzés arra gondolni, hogy őseink itt ezen a helyen vetették meg a lábukat, itt „illant el” belőlük a vándorlás ösztöne, és itt kerítette őket hatalmába a letelepedés vágya. Tamás Sándor meggyőződésének adott hangot, hogy az az ősi öröm, amely akkor eltölthette őket, átörökölődött a mába, és hazaszeretetnek hívjuk, „hiszen mi szeretjük ezt a földet, mi szeretjük a székelyek országát”. A megyei elöljáró ugyanakkor rámutatott, hogy míg egyesek tagadják Székelyföld létét, a székelyek országa legrégebbi településének nyolcszáz éves „születésnapját” ünnepeljük. Nyolcszáz éven keresztül az itt élők egyik kezükkel védték, a másikkal építették ezt az országot, és az eredmény magáért beszél: szép, rendezett porták, évszázados iskolák és templomok, melyek kivétel nélkül az elmúlt nyolcszáz évben élt nemzedékek közös alkotása. „Székelyföld közös alkotás, mindannyiunk tulajdona. Székelyföld azoké, akik megdolgoznak, megküzdenek és áldozatot hoznak érte. Azoké, akik akkor is szeretik, amikor nem könnyű szeretni” – fogalmazott Tamás Sándor.

„Sok és kevés is nyolcszáz esztendő, de amikor az ember kimondja meg is borzong kissé. Kevés, ha arra gondolunk, hogy nemrégiben pont itt Miklósváron töltötte be századik életévét egy bácsi, hiszen ebben a megvilágításban nyolc ember életéről beszélünk. Ha viszont úgy tekintünk erre a jubileumi momentumra, hogy nyolcszáz év egy nemzet történetében, akkor bizony rengeteg” – mutatott rá ünnepi felszólalásában Kelemen Hunor. A miniszter kihangsúlyozta: Miklósváron a kövek, a házak és a templom egyaránt hordozzák e nyolcszáz év örökségét, a szülőföldön való élet és megmaradás összes összetevőjét, az itt élők harcát, szenvedését, örömét, bánatát, szenvedélyét, ami egyben bizonyítja, hogy itt igenis lehet élni. Ennek a nyolcszáz évnek a hagyományát, örökségét minden körülmények között meg kell őrizni, amikor a jövőt tervezzük, hiszen csakis erős alapra lehet építkezni, és Miklósváron, de ugyanúgy a katolikus Erdélyben is ez a nyolcszáz esztendő jelenti a megingathatatlan alapot, ahhoz, hogy kitartással, türelemmel, az elődökhöz hasonlóan élhető jövőt alakítsunk ki – tette hozzá a szövetségi elnök.

Az ünnepi felszólalásokat követően Keresztes Zoltán plébános, és Gyenge József falufelelős leleplezték, majd Msgr. Tamás József katolikus segédpüspök szentelte fel a katolikus templom közvetlen közelében elhelyezett emlékjelet, illetve a település zászlaját. A szolid ünnepséget a Magyar és a Székely Himnusz akkordjai zárták, melyet a köpeczi Hangafa ifjúsági fúvószenekar kísérete mellett énekeltek el a megjelentek.