Átadták a 2018-as Orbán Balázs–díjakat

Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása mottóval szervezi a IX. Székelyföldi Napokat Hargita, Kovászna és Maros megye, közösen a székelyföldi kulturális intézményekkel, helyi közösségekkel és civilszervezetekkel. A rendezvénysorozat kiemelkedő és egyben nyitó ünnepsége az Orbán Balázs - díjátadó, amelyre idén a csíkszeredai Mikó-várban került sor október 12-én, pénteken. A három székelyföldi tanácselnök mellett a hivatalos megnyitón jelen volt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő, valamint Korodi Attila, parlamenti képviselő is. A kulturális örökség évének jegyében kiosztott díjakat idén Kovászna megyéből Jánó Mihály művészettörténész, Maros megyéből Csíky Boldizsár zeneszerző, Hargita megyéből Köllő Miklós építész vehette át.

Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása mottóval szervezi a IX. Székelyföldi Napokat Hargita, Kovászna és Maros megye, közösen a székelyföldi kulturális intézményekkel, helyi közösségekkel és civilszervezetekkel. A rendezvénysorozat kiemelkedő és egyben nyitó ünnepsége az Orbán Balázs - díjátadó, amelyre idén a csíkszeredai Mikó-várban került sor október 12-én, pénteken. A három székelyföldi tanácselnök mellett a hivatalos megnyitón jelen volt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő, valamint Korodi Attila, parlamenti képviselő is. A kulturális örökség évének jegyében kiosztott díjakat idén Kovászna megyéből Jánó Mihály művészettörténész, Maros megyéből Csíky Boldizsár zeneszerző, Hargita megyéből Köllő Miklós építész vehette át.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében arra buzdított mindenkit, hogy a mindennapokban is köszöntsük egymást és hálával gondoljunk azokra a személyekre, akiknek köszönhetően Székelyföld, mint fogalom létezhet a nagy utazó, Orbán Balázstól számítva napjainkig.

Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője köszönetet mondott a három székelyföldi megye vezetőségének, amiért közösen szervezik a Székelyföld Napokat, valamint a díj üzenetére hívta fel a figyelmet. „Ma, talán jobban, mint bármikor a történelem során, nagy szükségünk van olyan személyiségekre, olyan lámpás emberekre, mint a ma kitüntetésben részesülők, akik segítenek az eligazodásban, akik jó példával elöl járva megmutatják számunkra a helyes irányt” – hangsúlyozta a főkonzul.

 „Nekünk, székelyeknek nagy felelősségünk van a kulturális örökség intézményes védelmében, hiszen nap mint nap tapasztaljuk, mennyire szeretné az államhatalom kultúránkat, hagyományainkat, értékeinket ilyen vagy olyan módon elvitatni, elvenni, megsemmisíteni. Székelyföld puszta létét is megkérdőjelezik, miközben büszkék Bukovinára vagy Mócvidékre és lehetne sorolni a többi román régiót. De mi tudjuk, és hangosan kimondjuk annyiszor ahányszor kell, hogy Székelyföld értéket adó térség: 1000 éve Erdélyben és 100 éve Romániában. Addig és addig ismételjük, amíg természetes és elfogadott lesz, hogy itthon, szülőföldünkön jogunk van boldogulni, gyarapodni, értéket teremteni úgy, ahogy elődeink is tették évszázadokon keresztül. Mert a múlt iránytűje a jövőnek és nekünk, itt, Székelyföldön van múltunk, tehát van, amire jövőt építeni. De kell hogy legyen jelenünk, élhető jelenünk!  A jelen minőségét pedig meghatározzák a Székelyföldön most alkotó, értéket teremtő lámpás emberek” – fogalmazott ünnepi beszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki nemcsak gratulált, de meg is köszönte Jánó Mihály művészettörténésznek, hogy tudását Székelyföld szolgálatába helyezte.

A háromszéki díjazott, Jánó Mihály művészettörténész, a Székely Nemzeti Múzeum volt munkatársa, az évtizedek folyamán Kovászna megye művelődési főtanácsosaként és muzeológusként végezte kutatásait, amely alapján, különösen a székelyföldi falképek feldolgozása terén Kárpát-medence szerte szaktekintéllyé vált.  „A nagy elődök Benkő József, Orbán Balázs, Nagy Géza, Huszka József és László Gyula nyomdokain járva Székelyföld épített és tárgyi örökségét, annak egy elfeledett szeletét tárta fel és ismertette meg széles körben. És mindmáig azon dolgozik, hogy tárgyi örökségünk az unokák számára is látható és érthető legyen. Tudományos és népszerűsítő tevékenysége révén a Szent László-legenda falképei mára elválaszthatatlanul Székelyföld sajátos, kulturális értékévé váltak” – fogalmazott laudációjában Hegedűs Enikő művészettörténész.

„Székelyföld kulturális értékeinek gazdagságát, amelyre mindannyian büszkék vagyunk, az itt élő és alkotó székelyföldi embereknek köszönhetjük. Az Orbán Balázs-díjat azért hoztuk létre, hogy évről évre elismerjük azoknak a kiemelkedő székelyföldi magyaroknak a munkáját, akik munkásságukkal és életükkel nem csak a magyar kultúrát, hanem az erdélyi magyar közösséget is szolgálják. Maros megye idén Csíky Boldizsár zeneszerzőnek adományozza az Orbán Balázs-díjat, aki tehetséges művészként az erdélyi zenei élet egyik meghatározó alakja, de nem csak alkotásaival járult hozzá az erdélyi kulturális élet gazdagításához, hanem tanárként, művelődésszervezőként is jelentős szerepet játszik a kulturális élet alakításában. Azoknak az erdélyi alkotóknak a sorába tartozik, akik folyamatosan cselekedni próbáltak azért, hogy más legyen a jövőnk Marosvásárhelyen, Székelyföldön, Erdélyben” – méltatta az idei Maros megyei díjazottat Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke.

A Maros megyei díjazott Csíky Boldizsár zeneszerző, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia művészeti titkára, majd igazgatója, középiskolai és egyetemi tanár.  „A kulturális örökség marosvásárhelyi és erdélyi nagykövete, orbánbalázsi mércével mérhető uomo universale. Csíky Boldizsár az erdélyi magyar kultúra végvári vitéze, a lángot őrző, virrasztó katona, aki abban hisz, hogy a kulturális tőke lehet az a megtartó erő, ami minket, erdélyi magyarokat megmenthet a betagozódástól. A romániai magyar kisebbség képviselőjeként nem vonulhatott el a komponista elefántcsont-tornyába. Tudatában volt annak, hogy kisebbségiként sokszorozott plusztevékenységet kell bevállalni a kultúramentés ügyéért. Szolgálatként élte meg az összes, önként vállalt többletfeladatot. Évtizedeken keresztül felelős pozícióban irányította a magyar kulturális örökség ügyét. Tudta, hogy neki itt és most mi a feladata és emellett következetesen kitartva mindvégig hű maradt szülővárosához, Marosvásárhelyhez” – fogalmazott laudációjában Benedek Tibor Magor, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusa, egykori tanítvány.

Csíky Boldizsár nem tudott személyesen részt venni a tegnapi ünnepségen, ezért a díjat felesége, Csíky Szabó Ágnes vette át, és ő tolmácsolta a jelenlévőknek a művész üzenetét.

„Nagy kérdés, hogy Székelyföld építésében milyen lépéseket teszünk, milyen feladatokat végzünk el? Amikor létrehoztuk a Székelyföld Napokat bíztunk Székelyföld jövőjében, a közös munkában, a közös építkezésben. Annak a gyümölcsét fiataljaink itthon kell érezzék, használják. Csak akkor térnek haza, ha egy otthonos, modern, de hagyományaiból építkező Székelyföldre tudnak hazatérni. Ezen a téren helyi, megyei, és országos szinten dolgozni kell. Ahhoz, hogy legyen örökség, amit tovább adunk és élő Székelyföldet tudjunk kialakítani szükség van arra, hogy Székelyföld kultúrtáj legyen. Egyszerre kultúra és egyszerre a természet kölcsönös együtthatása. Székelyföld szíve akkor fog dobogni, ha természeti erőforrásainkat tudatosan használjuk, megőrizzük örökségünket, és a tudást tovább adjuk. Díjazottunktól sokat tanultam az elmúlt években. Hogyan építkezünk, van-e faluképvédelmi program, mit teszünk a bontott anyaggal, hogyan egyeztetjük össze természeti kincseinket mindennapi életünkkel, azt gondolom több mint építészet, ez már a jövőre összpontosít. Ezért fontosak az olyan emberek, akiktől tudunk tanulni és példájuk követhető. Ugyanakkor olyan emberekre van szükség, akik minket, döntéshozókat a döntések előkészítésében nagyban tudnak segíteni. Ha jó döntéseket tudunk hozni, mindannyian bizakodhatunk, hogy fiataljaink haza fognak térni, ezért értékeljük Köllő Miklós munkáját” – méltatta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Hargita megyei díjazottat.

A Hargita megyei díjazott, Köllő Miklós műépítész a hagyományokon alapuló modern építészet helyi úttörője, a faluképvédelem és épített örökség szakmai képviselője, az Erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés tagja. Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke laudációjában kiemelte, a kultúra, s annak részeként a népi kultúra folyamatos átalakulásban van. A nép, az egyszerűnek mondott ember gondolkodása azonban nagyon pragmatikus: minden tettének, cselekedetének, munkájának célja és értelme van, segíti őt a megmaradásban, a gyarapodásban. E kultúrának része a nyelv, a hit, a gazdag – s talán leggyakrabban és leggyorsabban átalakuló – szokásvilág, az űzött mesterségek, az életvitelhez és a munkához szükséges tárgyak, eszközök. És része az épített örökség is.

A Csíki Játékszín színészei és a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum diákjainak előadásai emelték a rendezvény színvonalát. Ugyanakkor felléptek a Kis Virtuózok, akik az elmúlt napokban a borospataki skanzenben megszervezett mesterkurzuson vettek részt.