A megye települései

„Ahol a patak eleje van, ott van Előpatak, s ahol árad, ott Ára(d)patak” – magyarázza a helységneveket a nép, a Béldi és Geréb családok jobbágyainak ivadékai.

Értékes arborétuma van a Zuhanás nevű helyen, ez övezi a báró Szentkereszti-család neobarokk kastélyát. Pazar, olykor a kényelmi túlzás határán lévő bútorzatát, berendezését a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceauşescu román diktátor számára készítették. A kastély látogatható.  Az unitárius vártemplom egyik bástyájában tájmúzeum működik.

Már csak azért is érdemes megállani ebben a községben, mert még előnevével is ide kötődik Barátosi Balogh Benedek (1870-1945) földrajzi utazó, a magyarság eredetének jeles kutatója, néprajzi gyűjtő, akit a róla írók jogosan és találóan neveznek „Kicsi Csomának”. Ugyan Lécfalván anyakönyvezték, de tősgyökeres barátosi család sarja. A Távol-Kelet szakértője volt. Ő adta ki a Turáni könyvek-sorozatot. Gyűjteményének egy részét a budapesti Néprajzi Múzeum őrzi.

Tudta-e, hogy a közigazgatásilag Bardochoz tartozó Erdőfülén vashámor működött, ahol az 1848-as forradalom és szabadságharc idején ágyúgolyókat öntöttek?
Tudta-e, hogy élete során a magyar tudományosság két jeles képviselője élt ezen a vidéken?  Korányi Frigyes báró (1825–1913) a magyar orvostudomány egyik úttörője Olaszteleken töltött számos nyarat, a történetkutató és régészprofesszor László Gyulát (1910–1998) pedig gyerekkori élmények és rokoni szálak kötötték Székelyszáldoboshoz.

Erdővidék egyetlen Szent László-legendát ábrázoló falfestménye a városhoz tartozó Bibarcfalva református templomának északi falán látható. A képsort egy véletlen folytán találták meg 1972-ben. Harminckét négyzetméteres felületet borít. A restaurált falfestményt a XIV. század végére, a XV. század elejére helyezik a szakemberek. Jelenetei: Kihallgatás, Felvonulás, Ütközet, Üldözés, Párviadal, Lefejezés, Pihenő király.

Ágyúöntő Gábor Áron szülőfalujában járunk. Az 1848-as szabadságharc és forradalom háromszéki vonatkozásaira kíváncsiak nem fognak csalódni: itt minden a legendás hírű ezermesterről mesél. Tudja-e, hogy Bereckből az Ojtozi-hágóra kapaszkodó műút mentén, a történelmi Magyarország legtávolabbi vidékén ma is áll az a klasszikus obeliszk, melyet Erzsébet magyar királyné emlékére állítatott a sepsiszentgyörgyi magyar királyi államépítészeti hivatal 1899-ben lécfalvi Gyárfás Győző főmérnök tervei alapján? De mert 1916-ban megrongálták az Ojtoznál betörő román katonák, a királyné halálának 100. éves évfordulóján az emlékműre új feliratot helyezett el a berecki Gábor Áron Alapítvány.

Románia, Erdély leghosszabb alagútját láthatják: 4,8 km hosszú. A Keresztvár (Brassó megye) melletti Virágosvölgy nevű település és Bodzaforduló között nyitották meg a Keresztvári avagy a Nyéni-hágó (840 m) alatt. Az alagút építésénél fiatal munkásként dolgozott Asztalos István (1929-1960) erdélyi író is.

Unitárius Róma – nem véletlenül nevezik így ismerői az erdővidéki települést. Bölön vártemplomának tornya messziről látszik, de a beljebb kerülők is találnak érdekességet: itt született Bölöni Farkas Sándor világutazó, szülőházát tábla jelzi.

Néprajzi kincsestár, skanzen és székelykapu-gyűjtemény - a Haszmann Pál helytörténeti múzeumban a tágabb régió, de elsősorban a település gazdag múltját tükröző állandó kiállítás látható. Az ősi Damokos kúria egyben irodalomtörténeti emlékhely is, a háznak Jókai Mór is vendége volt. Látogatásának „eredménye” Jókai  Damokosok című regénye.

Dózsa György szülőfaluja méltán büszke nagy fiára. Dálnok középkori építészeti elemeket őrző református templomában látható Háromszék egyik székely rovásírásos szövegtöredéke. Megfejtése még nem végleges.

Központi fekvésű görögkeleti (ortodox) temploma 1795-ben épült Mária mennybemenetele tiszteletére. Belső része festett, ikonosztáza látványos. XIX. századi ortodox templomot láthatunk még Márkosban. Védőszentje Szent Demeter.

Előpatak a 19. század második felében Erdély egyik legjobban kiépített és leglátogatottabb fürdőhelysége volt. Gyógyvizeit századok óta ismerték, de csak a 18. Század második felétől vált népszerű fürdőhellyé. 1770-ben gróf Nemes János építkezett itt először, majd több nemesdi család követte példáját.
Mivel Moldva és Havasalföld viszonylag közel volt, számos román bojár is látogatott ide. Itt kezeltette magát Milos Obrenovics szerb fejedelem, aki gyógyulása emlékére egy gróf Béldi Ferenc által adományozott telken 1853-ban ortodox templomot építtetett.
A fürdőtelep az Osztrák—Magyar Monarchia egyik legnépszerűbb fürdőhelye volt, ma azonban egykori vendégcsalogató épületeinek többsége romokban hever.