Megoldáskeresés az erdélyi magyarság problémáira

Sepsiszentgyörgyön ülésezik a magyarság ügyeivel foglalkozó parlamenti albizottság

A kettős mércére, a kétértelmű jogalkotási gyakorlatra, nem alkalmazott nemzetközi egyezményekre, a prefektúrákkal folytatott, önkormányzati munkát megbénító, parttalan vitákra hívták fel a figyelmet a Kovászna, Hargita és Maros megyei önkormányzat képviselői, akik a Sepsiszentgyörgyön ülésező magyarság ügyeivel foglalkozó albizottság tagjaival találkoztak szerda délután.   

A romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottság a román parlament emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül működik, a testület két napos kihelyezett ülést tartott Háromszéken, szerda este a sajtó képviselőinek számoltak be tapasztalataikról.

A mai nap lényege a párbeszéd – emelte ki Kulcsár-Terza József képviselő, az albizottság elnöke, akinek kezdeményezésére a testület tagjai Székelyföldre érkeztek. Mint kiderült, ez az első állomás, az a cél, hogy egységes kép alakuljon ki az erdélyi magyar közösség problémáit illetően. Délután a civil szervezetek, többek között a Mikó Imre jogvédelmi szolgálat, Civilek a katolikus iskoláért, Székelyföld önmegmaradásért mozgalom, a LAM Alapítvány, a református egyház képviselőivel találkoztak, a megbeszélésen a legsürgetőbb problémaként vetették fel a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét. Ennek kapcsán Kulcsár-Terza József elmondta, ígéretet tett arra, hogy az albizottságon és az emberi jogi bizottságon keresztül megpróbálja, hogy a tanügyi bizottsággal közösen tartsanak gyűlést, amelyen ezt a problémát elemzik.

Vîrză Mihăiţă képviselő (SZDP) megerősítette, ittlétük célja a párbeszéd, hogy elemezzék azokat a problémákat, amelyeket a romániai magyarság képviselői jeleznek. Daniel Vasile a roma közösséget képviseli a román parlamentben, az emberi jogi bizottság keretében működő albizottságokat ismertette, többek között a roma kisebbségnek is van hasonló albizottsága, de az idősek és a fogyatékkal élők problémáit vizsgáló albizottság is működik. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a helyszínen, a helyiektől tájékozódjanak, szerinte mindkét félnek tanulságosak voltak a szerdai megbeszélések és reményét fejezte ki, hogy megoldódnak a jelzett problémák. Újságírói kérdésre válaszolva, kifejtette, értelmetlen túlkapásnak tartja az olyan ügyeket, amikor egy prefektúra egy típusnyomtatványt támad meg, hiszen ezzel egy egész folyamatot akadályoz, utalva a háromszéki kétnyelvű pályázati űrlap körüli bonyodalomra. 

Nem lehet minden alkalmi problémára törvényt alkotni, hívta fel a figyelmet Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnök, aki rámutatott, a nemzeti identitás megőrzésében Románia elkötelezte magát, de a napi gyakorlatban ennek ellenkezője tapasztalható. "Lassan a helyi közigazgatási törvény mellett beszélhetünk egy törvény feletti törvényről, amely a bírósági, törvényszéki ítéletek rendszerét jelenti, és amely felülírja a helyi autonómiát biztosító jogszabályt" – mondta a tanácselnök, aki ismertette, hogy Hargita Megye Tanácsa szeretné kidolgozni a román-magyar együttélés jó gyakorlatát rögzítő kódexet, ennek kapcsán tanácshatározatot is elfogadtak, amelyet a prefektus megtámadott. Az önkormányzat első fokon nyert, de még zajlik a per, éppen ezért Borboly Csaba kéréssel fordult az albizottsághoz, hogy véleményezze jogilag megfelelő-e a kezdeményezés.

Kocsis Róbert elnöki tanácsadó, a Maros Megyei Tanács képviselőjeként példaértékű kezdeményezésnek tartja az albizottság kihelyezett ülését, mint fogalmazott, elkezdődött egy dialógus, amelynek remélhetően folytonossága és finalitása is lesz, ugyanakkor felvetette, hogy a párbeszédet folytassák majd Hargita és Maros  megyében is, hogy első kézből ismerjék meg a helyi közösség gondjait és igényeit.

Nap mint nap érezhető a kettős mérce, hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki a helyi autonómiára és kétnyelvűségre hozott konkrét példát: Szerbiában, a Vajdaságban a román és magyar nemzetiségű, szerb állampolgárok kétnyelvű anyakönyvi kivonatot kapnak, felül a szerb, alól a román, illetve a magyar nyelvű felirat szerepel, annak függvényében, hogy milyen nemzetiségű az adott állampolgár. "Ehhez képest mi itt azzal szembesülünk, hogy a prefektus megtámadja azt a típusnyomtatványt, amelyen a román mellett magyar nyelvű szöveget is használtunk. Azt szeretnénk, hogy a román mellett a magyar nyelv is legyen hivatalos Székelyföldön " – mutatott rá a tanácselnök. Szerinte azért is fontos az albizottság helyszíni látogatása, mert a székelyföldi helyzet mindig másképpen néz ki innen, mint Bukarestből, ezt volt a  térségbe látogató politikusok, újságírók, véleményformálók, de a magánszemélyek visszajelzése is. 

A romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottság tagjai csütörtökön Sebastian Cucu prefektussal találkoznak, a kihelyezett ülésről jelentést készítenek, amely az emberi jogi bizottság elé kerül.