Nem „szivárog el” a Borvíz útja

Halasztást kértek és kaptak a Borvíz útja projektre a székely megyék, miután a munkálatok befejezésére kiszabott eredeti határidő szeptemberben lejárt – tudtuk meg Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnöktől.

Halasztást kértek és kaptak a Borvíz útja projektre a székely megyék, miután a munkálatok befejezésére kiszabott eredeti határidő szeptemberben lejárt – tudtuk meg Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnöktől. „A projekt kivitelezése 2005 óta számos nehézséggel és gonddal járt, de sok utánajárással sikerült végül megmenteni” – fogalmazott Tamás Sándor.

Mint arról korábban beszámoltunk, a megyei vezetők és a kivitelező közötti nézeteltérések miatt későn fogtak neki a munkálatoknak, a végső határidő eltolódása pedig azzal a veszéllyel járt, hogy az egész támogatást vissza kell fizetni. A Borvíz útja projekttel tizennégy székelyföldi település turisztikai infrastruktúráját újítják fel európai uniós finanszírozással.

A kivitelező konzorcium augusztus végén szerződést kötött a Regionális Fejlesztési Minisztériummal a munkálatok határidejének október 30-ig való meghosszabbításáról. Eddig az időpontig kellene befejezni az új sétányok, pihenőpavilonok építését, az ásványvízforrások és a fürdőmedencék korszerűsítését, illetve a közvilágítás meg az ivóvízhálózat javítását az érintett helységekben.

Mivel azonban az már bizonyossá vált, hogy a munkálatokat a kivitelező az októberi határidőig sem tudja elvégezni, a Régiófejlesztési és Turisztikai Minisztérium a munkavégzési szerződés újbóli meghosszabbítására készül, amelyet a lehetséges legkésőbbi határidőig, jövő év június végéig tolnak majd ki – magyarázta lapunknak Bíró Donát, Kovászna megyei főépítész. Ezt megtehetik, ugyanis Phare-alapból, azaz uniós pénzből finanszírozzák az összesen mintegy tízmillió euró értékű beruházást, és a tárca már korábban meghosszabbította az Európai Unióval kötött finanszírozási memorandumot 2011. június 30-ig.

Jelenleg a résztvevő települések egy részében már zajlanak valamilyen munkálatok, de a székelyföldi önkormányzati vezetők érthető módon idegesek, hiszen a Phare előcsatlakozási alapokból származó tízmillió eurós projekthez jelentős összegű önrésszel, közel négymillió euróval járulnak hozzá.

A késlekedés oka, hogy a finanszírozótól érkező pénzek fölött hosszasan vitázott a projektvezető temesvári Confort cég és a kivitelezéssel megbízott magyarországi Betonút Rt. Helyi szinten pedig vita volt a baróti polgármesterrel is a projektben való részvétel és az önrész nagyságát illetően.
Váratlan meglepetések

Barót a projekt 2005-ös kezdetekor az egész programra szánt keret 23 százalékával szerepelt, mely irreálisan magas volt a kapacitásához képest – később azonban megegyeztek az erdővidéki város polgármesterével, hogy azt építik meg, amit a helyiek reálisnak találnak, a többit pedig átvállalja a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.

Nagy István baróti polgármester lapunk érdeklődésére korábban kifejtette: több problémája is akadt a Borvíz utja projekttel. Egyik az, hogy Baróton olyan helyen akarnak gyógymedencét építeni, ahol nincs borvízforrás. „Azt mondták, hogy Barót olyan vidék, ahol bárhová fúrnak, mindenhol ásványvíz jön ki a földből, amely nem más, mint egy szép elmélet” – fogalmazott Nagy István.

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy: további probléma, hogy a munkálatokra kapott eredeti költség-előirányzat szerint az önkormányzatra eső önrész 160 ezer lej volt. Ez az összeg szerepelt is a város költségvetésében (melynek kifizetése nem is okozna gondot), ezt viszont később egy másik dokumentum követte, amely Barótra egy 930 ezer lejes, 37 százalékos önrészt rótt ki, melyet már nem hajlandó kifizetni az önkormányzat, mivel nem tartja megalapozottnak.
Kiútkeresés helyben

Bíró Donát háromszéki főépítész lapunknak elmondta: a határidő módosítással a projekt összetevői nem változtak, ellenben a Kovászna megyei önkormányzat most keresi a megoldási lehetőségeket, hogy miként tudnák felvállalni az önrészt azoknál a településeknél, amelyek ezt saját erőből nem tudják előteremteni.

Mint ismert, a Borvíz útja beruházás az ásványvízre épülő hagyományos székelyföldi gyógyfürdőkultúrát élesztené fel, ötvözve azt a mai, korszerű elvárásokkal. A projektben Kovászna megyéből Sepsiszentgyörgy (Sugásfürdő), Előpatak, Bölön, Barót, Bodok, Sepsibükszád és Bereck vesz részt. Hargita megyéből Tusnád, Csíkszereda (Zsögödfürdő), Borszék, Gyergyóremete, Szentegyháza (Homoródfürdő) és Székelyudvarhely (Szejkefürdő) része a kezdeményezésnek.

A tervek szerint sétányokat, pihenőpavilonokat létesítenek a meglévő borvízforrások környékén, de építenek és korszerűsítenek fürdőmedencéket, mofettákat is, illetve javítják a közvilágítást és a vízhálózatokat.

Kovács Zsolt

A cikket eredeti formájában ITT találják.