Székely zászló – az önazonosság és az autonómiaharc jelképe

Nagy érdeklődést váltott ki a székely zászló több mint négy évszázados történetét bemutató előadás a 27. Zászlótudományi Világkongresszuson Londonban. Dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus egyedüli magyarként vett részt a rangos eseményen, ahol előadásában szülőföldjének történelméről, szimbólumairól beszélt a világ minden sarkából érkező küldötteknek, a kongresszusi tapasztalatokról csütörtökön sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján számolt be

Nagy érdeklődést váltott ki a székely zászló több mint négy évszázados történetét bemutató előadás a 27. Zászlótudományi Világkongresszuson Londonban. Dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus egyedüli magyarként vett részt a rangos eseményen, ahol előadásában szülőföldjének történelméről, szimbólumairól beszélt a világ minden sarkából érkező küldötteknek, a kongresszusi tapasztalatokról csütörtökön sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján számolt be.

"Az elmúlt egy évtizedben hatalmas harc kezdődött a székely zászló használata körül. Nincs ebben az "állóháborúban" semmi rejtegetni való. Mi is pontosan tudjuk, ők is pontosan tudják, hogy miért fontos nekünk ez a zászló. Közösségünk összetartozásának és identitástudatának jelképe" – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felvezetőjében, ismertetve a heraldikus szakember munkáját és a megyei önkormányzat támogatásával kiadott köteteit. Szekeres Attila István nemcsak újságíróként, de heraldikusként is ismert a nagyközönség előtt, ugyanis a háromszéki települések címereinek 90 százalékát ő készítette, és rendszeresen tart előadásokat címer és zászlótudományi témakörben, doktori disszertációját Kovászna megye címerkincseiről írta. Az Erdélyi Címer és Zászlótudományi Egyesület elnökeként, Kovászna Megye Tanácsa és a Hunineu Alapítvány támogatásával vett részt augusztus 7–11-e között a Londonban tartott 27. Zászlótudományi Világkongresszuson, ahol nagy sikerrel mutatta be a székely zászló négy évszázados történetét.

A kongresszuson száz küldött vett részt, 43-an tartottak előadást, köztük Szekeres Attila István, aki történelmi áttekintő után a jelképek alakulását ismertetve mutatta be, hogyan lett a székely zászló a romániai magyarság autonómiaharcának jelképe.

Az erdélyi országgyűlés már 1659-ben rendelkezett arról, hogy a székelyeket a nap és a fél hold szimbolizálja, később ezek a jelképek a székelyföldi vármegyék címerében is megjelentek. A rendszerváltást követően Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Tanács egyik alelnöke, a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója tervezett a Székely Nemzeti Tanácsnak címert, zászlót és lobogót (gonfalon), amelyet ünnepekkor, tiltakozó megmozdulásokon is egyre többen használtak, egyrészt az autonómia iránti igényt, másrészt a székely identitást kifejezve. Sőt épületekre is kitűzték, nemcsak magán-, hanem középületekre is. Ebben a nap helyett nyolcágú csillag szerepel. "A zászló ebben az alakban terjedt el, és sokasodik napjainkban is, hiszen most is tiltják a székely zászló használatát, ezért egyre több jelenik meg. Sőt, a székely közösséggel való szolidaritásként Magyarország parlamentjére is kitűzték a székely zászlót 2013. februárjában. Ez ellen Románia tiltakozott. 2016. szeptemberében a székelyföldre látogató Hans Klemm, az USA bukaresti nagykövete székely zászlót kapott ajándékba, sőt helyi vezetőkkel és a székely zászlóval közös fotót is készítettek, ami megjelent a sajtóban. Ebből újabb diplomáciai botrány kerekedett. Megjegyzem, azon a zászlón, amit a nagykövet ajándékba kapott, helyesen a nap jelent meg a holdsarló mellett. Végezetül hangsúlyozom, a kezdetben a Székely Nemzeti Tanács által az önazonosság jeleként használni kezdett zászlóból annak tiltásaival, a román hatalom szándéka ellenére kreált széles körben elterjedt székely zászlót, amely mára a romániai magyar kisebbségi nemzeti közösség autonómiaharcának szimbólumává vált" – zárta londoni előadását Szekeres Attila István.