A megye települései

Építészeti, kultúr- és egyháztörténeti emlékhely az esztelneki ferences zárda, ahol számos tudóspap, Csíksomlyóról kirajzott ferences atya dolgozott, vetett papírra sok értékes eseményt, történést. Pillanatnyilag Szilveszter atya gondozza a zárda templomába járó felsőesztelneki híveket. A látogatókat szívesen várja.

Gelence nemzetközi érdeklődésre is számot tartó idegenforgalmi értéke a felszegi római katolikus műemléktemplom, falain a Szent László-legenda freskóival. Védőszentje, miként az oltárképén is látható, Szent Imre herceg.

Háromszék egyetlen szelídgesztenye-ültetvényének falujában járunk. A román kori erődtemplomon kívül az Argentinában katonai karriert befutott Czetz János emlékét őrző helyek is számot tarthatnak az érdeklődésünkre.

A református parókia udvarán, a hírhedt földvári fogolytábor egykori foglyainak és túlélőinek emléktárgyaiból, munkáiból, fényképeiből és leveleiből emlékszoba látható. Ők voltak a Maniu-gárda haláltáborának mártírjai. A református templom előtt faragott kopja is emléküket őrzi.

A mai élet gondjait kiszolgáló két intézménybe pillanthatunk be: a KIDA Alapítvány mellett működő Gyermekfaluba, ahol gyerek nélküli szülők nevelnek kiskorú gyerekeket, valamint a Rustica-ház varró-, hímző- és szövőműhelyébe, ahol a régi erdélyi nemesi, polgári és népi női viseletből, ötletesen és mértéktartón összekombinált és stilizált ruhadarabok készülnek árusítás céljaira helyben és a kft. sepsiszentgyörgyi üzlethelységében.

Tudta-e, hogy a Kézdialmáshoz tartozó Csomortánban született Balogh Józsi (1805-1829), a nevét viselő újkori betyárballada hőse? Itt jegyezték le első alkalommal ezt a balladát.

Borvíz, melyből még Mátyás király is ivott. Jókai Mór verssorai is megerősítik azt, hogy az Igazságos csakis kézdiszentkereszti jó savanyúvízzel nyomtathatta le a berecki bíró kolbásszal főtt lencséjét. Ez a vidék kálciumban leggazdagabb ásványvize.

A községhez tartozó Kiskászonban látható Erdély egyik egyedi létesítménye a Búcsújárók emlékháza. Itt egy értékes és mutatós vallás és egyháztörténeti tárgyi és szellemi anyagot őriznek (lobogókat, csengőket, kegytárgyakat, emlék és imalapokat, bibliákat, énekes és imakönyveket, főleg azt, amit a vidék és a környék búcsújáró népe használt a Szent István és Mária napi zarándoklatok alkalmával. Itt látható egy XVIII századi fából készült Mária-szobor, egy régi fára festett Krisztus feszület. Falát Kosztándi Jenő kézdivásárhelyi képzőművész búcsús pannó-sorozata és Péter Pál restaurátornak a perkői kápolna falképeit bemutató festménye ékíti.